Gyermeknap

Olvasóink értékelése:  / 0

ElégtelenKitűnő 

Bevallom, a tegnapi nappal kapcsolatban előzetesen nekem is voltak fenntartásaim. Gyermeknap a hét közepén? Senki nem lesz ott. Délelőtt mindenki óvodában-iskolában van, délután pedig készül a másnapra… De június 1-je mégiscsak június 1-je. Nem szerettem gyermekkoromban én sem, ha valamilyen okból később tartottuk a születésnapomat… A gyermeknapra ráadásul még rossz időt is jósoltak. Aztán már délelőtt kiderült, hogy aggodalmam felesleges volt, nem beszélve a délutáni sokadalomról. Olyan jó volt látni, érezni, hogy lám, lám csak van olyan ügy az életünkben, amelyről mindenki egyformán gondolkodik, és megtesz mindent, hogy jól sikerüljön, legyen szó óvónőről, tanár néniről vagy szülőről. A magyarázat pedig végtelenül egyszerű: amikor a gyermekeink iránti felelősségről van szó, akkor csak egyformán lehet gondolkodni. Még akkor is, ha történetesen tegnap a gyermekeink szórakozása, játszása iránti felelősségvállalásról volt szó. Azért gyerekek, hogy a játék legyen az elsődleges dolguk. Nekünk meg az, hogy ugyanilyen természetességgel kísérjük vigyázó figyelemmel nem csak szórakozásaikat, hanem minden egyebet, ami életüket, jövőjüket érinti. Mert aki a gyermekei iránt felelős, az a nemzete iránt is az. Hiszen a nemzetünk jövője a gyermekeink jövőjétől függ.

Remélem, hogy a tegnapi összefogás, együttgondolkodás még sok közös tervben és annak megvalósításában meg fog mutatkozni.

Külön köszönet azoknak, akik lehetővé tették, hogy azon gyerekekhez is eljusson a gyermeknap öröme, akik tegnap nem lehettek ott a városi parkban.